Van egy haverom, Tibike. Tibike igazi lúzer. Már 19 éves, de még sosem volt csaja. Még nem is smárolt soha senkivel! De hát az van hogy élőben sosem mer odamenni egyetlen csajhoz sem, megoldás: neten próbál csajozni.
Végre sikerült rávenni valakit egy randira. A lány a képen helyes volt, csinos, úgyhogy eléggé féltünk is, hogy mit fog szólni a nyüzüge, szemüveges, fogszabályzót viselő, elálló fülű Tibikéhez. Dehát próba, cseresznye...
A nagy napon Tibike annyira ideges volt, hogy még a szokásosnál is jobban bénázott. Folyton elesett a saját lábában. A randira elkísértem, úgy beszéltük meg majd lelépek ha jön a csaj. A helyszínen Tibike idegesen toporgott. Az volt az ismertetőjele - mert ugye képet nem mert küldeni magáról, inkább azt kamuzta a csajnak hogy épp nincs képe - hogy egy kólásüveg volt a kezében. Zseniális, mi? Hát várt, várt... Én egy padról néztem messzebbről a fejleményeket. Egyszer csak leült két csaj a mellettem lévő padra.
- Ott kell állnia - mondta az egyik, egy jókis csecses szőke.
- Van ott valaki? Na, ott egy srác, kólásüveg van nála! - ezt a másik csaj mondta, aki nagyon pösze volt, a foga egy kilométerre előreállt, és miniszoknya volt rajta, pedig kábé 120 kiló lehetett, hatalmas oszloplábakkal, amin jócskán akadt szőr is.
- Jé, tényleg! Hát ez tökre gizda! - mondta a szőke.
- Elég vézna, de mindegy. Hátha nagy van neki...
- Fúj, a füle is eláll! És szemüveges! Makkoscipő van rajta!
- Nem baj, nekem tetszik - mondta a röfi.
- Akkor menj oda, mire vársz!
Döbenten figyeltem, ahogy a hájhegy odamegy Tibikéhez, és mond neki valamit.
Tibike döbbenten nézett a lányra, szeme lassan a szőrös oszloplábakra tévedt, majd szégyen a futás de hasznos, elrohant.
A csaj bőgve jött vissza. Még félóra múlva is zokogott.
- Nem értem, mi volt a baj! Azt írta a neten, hogy a szexis lányokat kedveli, én meg még miniszoknyát is vettem a kedvéért.
Tibike soha többet nem ismerkedett neten...
