Történetek Jenőről és haverjairól, avagy ilyen az élet Paszulyborzasztón

Jenő ciki sztorijai

Jenő ciki sztorijai

Már megint névnap

2020. július 14. - Jenő ciki sztorijai

Ismét a névnapomat ünepeltük. Azt tudni kell rólam meg a haveri körömről, hogy minden alkalmat ki szoktunk használni az üneplésre, hiszen itten Paszulyborzasztón annyira nem történik semmi, hogy különben halálra unnánk magunkat. Az egyik haverom azért vett fel még 2 keresztnevet, hogy annyival is töbször ünepelhessünk. Ilyenkor ugye nem kérdés hogy a sárga földig le isszuk magunkat. Na de vissza a témához!

Erre a névnapra szerénnyeb üneplést terveztünk, mert a korona vírus miatt még az is elvesztette a munkályát, akinek volt, szóval már kb. az egész falú munka nélküli segilyből él. Még jó, hogy az erdőbe lehet vadászni, meg gombát szedni. Aztán lehet főzni jókat belőle. A név napomon is ez történt. Zseniális haverom Béla és a nyüzüge Palika már korán reggel elmentek az erdőbe gombászni. Szedtek is egy naygy szatyorall. Bála nagymamája magára válallta az ünnepi ebéd elkészítését. Báláék kertje volt a hej szine az üneplésnek az egyszerüség kedvéjért.

Összegyűltünk, egy egy páleszal fel köszöntötek engemet, majd Bála mamája mindenkinek a tányérjába ki szedet a gomba pörköltből.

Mikor elfogyot az étel és mindenki jól lakot, Palika hirtelen rámülten felorditot. 

- Mi bajod van Palika? - Fel emelte a kezét, amiben egy gomba volt: piros a kalapja és rajta fehér pőtyök.

- Ez galóca! - kiáltotta Kornélka. - Galócát szettetek ti nyomorultak! MIND MEGHALUNK!

Kornélka a földre rogyott és a torkához kapva hörögve fuldokolt. A többieken is ki tört a rosszul lét. Palika sápatan tántorgot a budi felé. A többiek is hörögtek, öklendeztek.

- Mama, hívd a mentőket - kiabált béla a nagyanyjának, aki rémülten szalat be a házba. 

Én még nem éreztem a gomba hatását de halálra rémültem. Hát ez jó pont a név napomon fogok meghalni gomba mérgezésbe. Dermeten néztem egyik haveromról a másikra. Palika láthatóan már az utolsókat rúgta. Kornélka már alig mozgott.

- Kornélka, ne halj meg! Palika, tarts ki! - kiabáltam kétségbe esve. Amikor láttam, hogy Kornélka nem mozdul többé, zokogva borúltam a tetemére. 

Ekor Kornélka felugrott és éktelen röhögésbe tört ki. A többiek is hangosan nevettek. Át basztak a nyomorultak. 

Persze megkönyebültem. Nem halunk meg. aztán egész nap a vécére jártunk fosni, mert az az idiótaa Palika a poén kedvéért egy kis hashajtót tet a gombapörköltbe.

amanita-muscaria-150877020597u.jpg

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jenociki.blog.hu/api/trackback/id/tr2516005278

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása