Zseniális haverommal Bélával sokat beszélgetünk arról, hogy ki hányszor éget be életesorán éss menyire - de általában döntetlenre álunk. A most kovetkező történetbe az a speciális, hogy kábé egyformán égtünk be.

Szóval az a lényeg hogy volt a faluba egy öreg bá akit úgy hívtak hogy Imrebá. Már rohat öreg volt de elégé sok pénze, így a falu prostija Rózsika hozzá ment feleségül. Imrebá eleinte örült de aztán rájöt hogy ha nem figyel, akkor Rózsi meg fogja csalni őtet fűvel fával. Viszont volt egy birkanyálya amit le kellet volna vágni, már mint a szőrüket. Enyi időre nem merte ot hagyni a kis feleségit, ezért kereset valami embert aki eztt a feladatot olcsó pénzé meg csinálja neki.

Hát ezek a szerencséttlen lúzerek mi lettünk a Bálával, mert mindig le voltunk égve és anyám azt mondta, hogy ha mégegyszer bele nyulok a pénz tárcájába, akkor el töri rajtam a seprű nyelett és tutam hogy nem vicel. Bála szülei is elégé nyüstölték hogy szerezen már valami pézt mert nekik van a legtöb hitelük a kocsmába. Na oké beválaltuk.

Ki mentünk a rétre birka nyiró ollókall és neki áltunk. Vágtuk le a szőrt. Béla váltig álította hogy eztet máshol nem így csinálják és vannak ere modernabb módszerek is de mit volt mit tenni, a zsugori Imrebá ezt akarta és kész.

Szóval nyírtuk a birkákat amik bégettek ott összevissza egyszer csak Bála felkiált. 

- A picsába, elszakatt az övem!

- Na és akkor te hüje, nyírjad a dögöket kit érdekel mivan rajtad!

- Nem érted te majon! Nagy rám a gatya ez nagyapámé! Le fog csúszni!

- Ó te szerencsétlen! Most mit csinájunk?

- Add ide a te övedet!

- És akkor az én gagyám csúszon le?!

- Mér, az a te nagyapádé???

Na mindegy levetem az övem gondoltam ez a hülye jobban rászorul. Oda atam neki. Éreztem hogy ez így nem lesz jó de akkor más probléma jelentkezet. A birkákra egy párpercig ugye nem figyeltünk és elkeztek el menni, kettő már az út felé ahol nem mondom hogy hatalmas forgalom let volna, de az a pár barom aki ere járt mindig 200 al száguldot. Szóval szaladni keztünk a birkák után hogy ne menjenek ki az utra.

Rákiabáltam bálára hogy fogja meg a jobb oldalit, én meg rávetettem magamat a bal oldali birkára.

Ebben a pillanatban Bála is elkapta a másik birkát, bele kapaszkodot a szőribe de a gatyája - amire még nem volt ideje fel rakni az ővemet - le csúszot. Ott ált egyszál fecskébe a bokáján a gatyájával. Ekkor az én birkám rántot egyet és leszakat a gomb a nadrágomról, az is lefele csúszot. Nem tudtam felhuzni mert mindkét kezemell kapaszkodtam abba a rohat dögbe. Ekkor az úton a semmiből felbukant egy autó. Ahogy melénk ért egy fiatal társaság nézet ki belőle és mikor meglátak minket, mint az álat röhögni kezdtek és kikiabáltak a kocsiból, hogy MOCSKOS BARIBASZÓÓÓÓÓÓÓÓK!

Égtünk, mint a ronygy, de úgy voltunk vele hogy mindegy, úgyse látjuk őket többet.

Aha...

Amikor délután beértünk a faluba az első dolog amit a téren megláttunk az az oninózus autó volt...és mindenki ujjal mutogatot ránk a faluba, mert addigra ezzek a nyomorultak mindenkinek elmondták a sztoryt és utána hónapokig - mit hónapokig! ÉVEKIG - úgy hívtak a faluba engem meg a Bálát, hogy A MOCSKOS BARIBASZÓK!